A futballvil�g legpatin�sabb, legsikeresebb csapat�r�l lesz most sz�. A v�r�s-k�k mesterek t�bb mint 100 �ve uralj�k a foci vil�g�t, sikereinek akt�v r�szesei, legend�k megteremt�i. Sz�mtalan gy�zelmet tudhatnak maguk m�g�tt a Barca j�t�kosai, hab�r mindig ott �ll m�g�tt�k - s n�ha el�tt�k - �lland� k�s�rtet�k, a Real Madrid, mely csapat �rdemei nem k�l�nben figyelemre m�lt�ak. A Barcelona m�gis impoz�nsabb helyen tal�lhat� mind a rajong�k, mind a hivatalos, hozz��rt� szak�rt�ket szem�ben.

Neh�z lenne felsorolni minden egyes j�t�kost, aki a Barca t�rt�nelm�ben maradand� nyomot hagyott - a lista t�lont�l hossz� lenne. Ha azonban azokra gondolunk, akik nem csak adtak, hanem teremtettek is valamit a csapat sz�m�ra, akkor a sort Hans Gamperrel illik kezdeni. Hatalmas befoly�sa nem csak mint a Barcelona eln�ke �s ir�ny�t�ja �rv�nyes�lt, j�t�kosk�nt is jelent�s �rdemei voltak. Az els� negyed-�vsz�zad maradand� nevei k�z� tartozik m�g Paulino Alcantara kapus, a legend�s Josep Samitier, a r�kember �s Ricardo Zamora.

K�t nagy sportember elhagyta azonban a csapatot az 1940-es �vek elej�n. Cesar Rodriguez egy kiv�l� center, aki a Barca cs�cstart�j�v� v�lt p�lyafut�s�nak nyolc �ve alatt, �s Maria Gonzalvo, a valaha v�r�s-k�k mezt visel� k�z�ph�tv�dek tal�n legjobbika. Cselei �vtizedekkel k�s�bb is p�ldak�nt �lltak az ifjoncok el�tt.

Ladislao Kubala, azaz a magyar Kubala L�szl� 1950-ben csatlakozott a klubhoz, �rkez�s�vel pedig ism�t egy meglehet�sen illusztris id�szak k�vetkezett a Barca t�rt�net�ben. A magyar szt�r vezette t�mad�sokkal a Barcelona mindent megnyert az 1951/52-es szezon ideje alatt. Ennek az id�szaknak k�sz�nhet�en maradt f�nt a Barcelona �gy a k�ztudatban, mint az �tsz�r�s kupagy�ztes csapat. E m�lt� szavak olyan j�t�kosok verejt�k�t dics�rik, mint Basora, Velasco, a Gonzalvo fiv�rek, Ramallets, Cesar, Moreno �s Manchon. Az �vtized m�sodik fele is b�szk�lkedhet nagy nevekkel: Biosca, Segarra, Eulogio Martinez, Evaristo �s Suarez.

Az 1960-as �vekben lefel� �velt a Barca csillaga, egy-k�t remek j�t�kos ki�regedett, �s "nyugd�jazni" kellett �ket. K�z�j�k tartozott a fent eml�tettek k�z�l Kubala, Ramallets, Segarra, Evaristo �s Martinez is. Luis Suarezt �tcs�b�totta az Inter Milan, ami ugyancsak komoly �rv�g�s volt a klubnak. (Ezen �vek alatt �lte a nagy riv�lis Real Madrid legend�s �veit Pusk�ssal, Di Stef�noval, Ri�val �s Kop�val.)

Az �j gener�ci� bevezet�se a legend�s Helenio Herrera �rkez�s�vel kezd�d�tt, az � k�zrem�k�d�s�vel szerezte meg a csapat a k�vetkez� k�t ligabeli gy�zelm�t, egy Spanyol Kup�t - mindezt alig k�t�vnyi id�szak alatt. E gl�ri�s id�szak csapat�ban j�tszott m�g Charly Rexach, Fuste, Eladio �s Sadurni, valamint a k�t magyar, Kocsis �s Czibor. Teljes�tm�ny�kkel �s kitart�sukkal minden id�k egyik leggy�ny�r�bb Barca-korszak�nak oszlopos tagjai voltak �k.

Az 1970-es �vek alatt Johan Cruyff neve eggy� v�lt a Barcelon��val. A v�r�s-k�k mezt olyan tehets�gek is viselt�k az �vtized alatt, mint Rife, Asensi, Marcial, Rexach, Neeskens, Sotil �s Krankl. E nagyform�tum� csapat sz�mtalan eml�kezetes mutatv�nnyal k�pr�ztatta el a focivil�got, mint p�ld�ul az 5-0-s gy�zelem a Real otthon�ban, a Barnabeu-ban, Liga-gy�zelem, r�ad�sul megszerezt�k els� eur�pai szint� bajnoki c�m�ket is 1979-ben Baselben.

1980-ban ker�ltek a Barc�hoz az addigi legnagyobb nevek, k�z�l�k a legismertebb Diego Armando Maradona volt. Az argentin szuperszt�r 1982-ben szerz�d�tt a csapathoz. Megv�s�rl�sa hatalmas kiad�st jelentett a csapatnak, k�zel 1,2 billi� peset�t adtak a labdazsongl�r�rt. Hab�r a vil�g legnagyobb j�t�kosak�nt tartott�k sz�mon, � maga sosem �rezte mag�t j�l Barcelon�ban, ami gyakran az eg�sz csapat szerepl�s�re is r�nyomta b�lyeg�t. Alig k�t szezont t�lt�tt a Barc�n�l, amikor �tszerz�d�tt a Napolihoz. A Barcelona n�vsora ezek ut�n sem szenvedett hi�nyt igaz�n nagy nevekben. A k�vetkez� id�szak �lomcsapat�ba beletartozott a n�met Bernd Schuster ir�ny�t�, aki nagy szolg�latot tett a csapatnak j�t�k�val nyolc szezonon kereszt�l; Enrique Castro 'Quini' hal�los r�g�saival a Barca-t�mad�sokban n�lk�l�zhetetlenn� v�lt; Miguel Bernardo Bianchetti 'Migueli' a kiv�l� k�z�ph�tv�d, aki t�bb alkalommal v�dte a t�rfelet, mint b�rki m�s a Barcelona t�rt�nelm�ben (656-szor). �s persze nem hagyhatjuk ki a karizmatikus baszk kapust, Francisco Javier Urruticoecheat sem, aki a b�ntet� gyilkos�v� v�lt az 1984/85-�s szezonbeli Liga gy�zelem sor�n.

1988-ban a Barcelona radik�lis v�ltoz�sokon ment kereszt�l, kis h�j�n az eg�sz csapat megv�ltozott. Johan Cruyff �tvette a Barca-sisakot, olyan j�t�kosokkal egyetemben, mint Zubizarreta, Eusebio, Begiristain, Julio Salinas, Bakero, Koeman, Laudrup, Stoichkov, Goikoetxea, Guardiola, Ferrer, Amor, Sergi, Nadal �s Romario. A csapat olyan magas sz�mban aratott gy�zelmeket ezzel a fel�ll�t�ssal az elk�vetkezend� n�gy �v alatt, mint m�g soha: n�gy bajnoki c�m, egy Eur�pa Kupa gy�zelem �s sz�mtalan kisebb, de fontos siker.

Cruyff t�voz�sa ut�n ism�t egy �j id�szak k�vetkezett a csapat �let�ben, de cseppet sem jelent�ktelenebb, mint az el�z�. Ronaldo, Rivaldo, Figo, Luis Enrique �s Kluivert - �k csak egy-kett� az akkori nagy nevek k�z�l. Robson �s Van Gaal ir�ny�t�sa alatt a Barcelona �jabb gy�zelmi rekordot �rt el, k�t Spanyol Kupa gy�zelmet szerzett, mindezt alig h�rom �v alatt.

Az FC Barcelona csapata 2000-2001-ben sz�mtalan �j arccal b�v�lt. Llorenc Serra Ferrer edz� a t�mad�sok egy �jfajta strat�gi�j�t fejlesztette ki olyan tehets�gek alkalmaz�s�val, mint Gerard, Overmars, Petit, Alfonso, De la Pena �s Dutruel. A 23 f�s csapat ism�t nekiv�g a Bajnokok Lig�j�nak, a Spanyol Kup�nak �s a t�bbi rangos versenynek.

B�r t�bben nem csatlakoztak a Ferrer-f�le t�mad�s-elm�lethez, m�gis a legszomor�bb vesztes�g e t�ren Luis Figo, aki az �sellenf�l Real Madridhoz igazolt �t. A t�bbiek, akik nem t�mogatt�k Ferrer terv�t: Ronald de Boer, Frederic Dehu, Ruud Hesp, Winston Bogarde �s Jari Litmanen.

A Barcelona legend�s j�t�kosai

Johan Cruyff	Diego Maradonna	Ronald Koeman
Guardiola	Kubala	Ronaldinho
Stoichkov	Ronaldo	Romario
Luis Figo	Migueli	Laudrup
Rivaldo	Patrick Kluivert	Puyol